2009. június 27., szombat

Szombat


No, szombat, újra kocsibérlés. Most egy Kia Rio-t vittünk el, ami meglepően jó autó, és négyünk nagybevásárlásának eredményét is elnyelte a csomagtartóban. Most egy rövid (4 órás :-)) bevásárlótúra volt betervezve, ami sikerült is. Az autókölcsönzés nemzetközi jogsival kicsit nehézkes, ezért is kellene a new yorki jogsi. Egyébként egy hétvégére 100$ körül jön ki, korlátlan kilométer használattal, amíg persze a környező államokban maradsz. (Vigyázz Connecticut, mert jövök!:-). Lehet hogy valamelyik héten nekifutok egy kölcsönzésnek én is, de hogy nem állok meg Dodge RAM alatt, az is biztos:-) muszáj lesz egy ilyet vezetnem...


Szóval kölcsönautóba be, ablakot fel, D-be be, irány ismét a Mall, ebéd, majd laza bevásárlás. Elmentem a DSW cipőboltba, hogy a medvetalpakra való 13-as méretű (tehát 48-as) cipőt vegyek. Nos ezen a kontinensen is nagynak számít a lábam, de legalább találtam pár darabot. Érdekes hogy a skála nagyjából 30 dollártól 100 dollárig mozog, és meglepően jó cipőket lehet találni. Találtam is egy jó kis Skechers csukát, ami sportos életmódomhoz kitünően passzol:-). Persze a bóklászás közben csak betévedtem a gitárboltba, ahol egy nagyon jó fej hosszú ősz hajú country-énekes-szerű eladó nagy szakértelemmel javítgatott egy telecastert. rákérdeztem a basszerokra, mondta ott hátul van pár darab. Megnézegettem őket, leemeltem egy 5 húros Ibanezt. Láttam rajta lifegni az árcédulát, és elszomorodtam. Mert a havi fizetésemből itt rögtön tudnék venni pár darabot, az otthoniból meg egy felet sem, és ez gáz. Mármint nem csak hogy a fizetés mosolyognivaló, hanem hogy pofátlanul drágák otthon a hangszerek (meg sok minden más is)

Aztán a PriceChopperben megejtettük a hétvégi bevásárlást. Ez is jó hely, pont a Wegmans-al szemben. Kicsit diszkont-ízű, de szerintem rendben van. Természetesen itt is őrületes nagy választék. Nem csodálom hogy a főzés már nem annyira divat, mert a boltokra jellemző, hogy 3-4 sor mélyhűtő van, amiben gyakorlatilag mindenféle kaja kész- vagy félkész változata megtalálható. Egy mikróval felszerelt konyhában így bármi előállítható.
Itthon beüzemeltem egy hangszórót a laptophoz, meg egy tv tuner kártyát, és élveztem a nyugit. A TV csatornák természetesen dögivel jönnek, bár egy másfél órás filmet nagyjából 3 órásra duzzasztanak a reklámblokkokkal, amik persze olyan 10 percenként jönnek. Nemrég ment le a House első része, és az első beteg Lisbon ügynök volt a Mentalistából, na nem mintha ez bárkit is érdekelne rajtam kívül :-D


Úgy látszik Hollywoodban tényleg forgószínpad van a sorozatokban:-) Természetesen vannak teljesen érdektelen TV-adók, ahol a nap 24 órájában próbálnak rádsózni mindenféle vackot (külön használtautócsatorna!) és egyéb mókák. Az itteni szolgáltató a TimeWarner rámszórt egy csomó csatornát, az egyik kolléga mondta, hogy 170 felett már egész jó zenecsatornák vannak. kösz. Inkább belemerülök egy jó kis Stephen King könyvbe, ami még befért a bőröndbe. Gúdnájt!