Párás piknik a Pixley-nél

Elkészítés:

Vegyél pár texasi, coloradoi keménylegényt. Semmi elkényeztett puhány langyibangyi helyi fiúkat, kizárólag fasza farmergyerekeket. Vágjátok be magatokat a kocsiba egy olyan napon, amikor nemhogy a fotellények, de még a megrögzött túrázók is otthon maradnak. Vezessetek másfél órát a szakadó esőben a 9o-esen kelet felé. Tök véletlenül fedezzetek fel egy duzzasztógátat, és fotózzátok le jól.

Töröld le az objektíved, és érkezzetek meg egyben a vízeséshez. Induljatok el az egyetlen odavezető ösvényen, ami nem elég hogy 45 fokban lejt, de legalább a viszkozitása a hónapok óta tartó esőzések eredményeként a folyékony héliuméval vetekszik. Ízlés szerint csússz el legalább háromszor, de az SLR-t mindenképpen a saját testi épséged elé helyezd. Lehetőleg méterenként állj meg és ámulj el azon, hogy a természetnél senki nem kever jobban színeket.

Semmiképp se ess pánikba, ha a folyót, ami tőled mindvégig jobbra volt, és északról délre folyt, hirtelen elhagyod, majd amikor újra megtalálod még mindig jobbra van, de most már délről folyik északra...

Találomra indulj el nagyjából visszafelé. Találd meg a vízesést, amit a pára-orkán miatt csak a point'n'shoot-al tudsz lefotózni, amire kb 20 másodperced van mielőtt teljesen elkorrodál, szóval totál feleslegesen cipelted végig a fotóstáskát. 

Próbálj tüzet rakni 48,2 napig ázott fából...

...pár óra múlva add fel, és egyél zacskós szárított marhahúst, vágd be magad a kocsiba, és indulj el letekert ablakkal, már csak brahiból is, közben dudorássz és ábrándozz száraz zokniról. 

Ha hazaértél veregesd meg a vállad, hogy a Smallville ismétlés helyett inkább éltél  egy kicsit...

Buttermilk Reloaded

Mivel korábban már próbálkoztam a Buttermilk Waterfalls parkkal, de akkor zárva volt, ezért most nekifutottunk mégegyszer a hétvégén. Rekordiőben fél 10kor rá tudtunk kanyarodni az 5-ös útra Auburn felé, mert az autópálya helyett inkább egy csendesebb vidéki mellékutat választottuk. Auburn után ráfordultunk az Ithaca felé vezető 34-esre, és a tök kihalt úton, elhagyatott tanyák és szántóföldek mellett vágtattunk a célig.

Ithacaba érve a szalonnás omlett receptorunk reggeliért kiáltott, igy be is tértünk a város leghiresebb kifőzdéjébe az Ithaca State Dinerbe

A pincérnőnk nagyon kedves volt ugyan, és minden megtett, de több mint fél órás várakozás után kaptunk asztalt, és rá még fél órára kaját, igy azt rekordidő alatt pusziltuk be, és álltunk tovább, mert délután meg egy hangversenyt is el akartunk csípni 'Cuse-ban.

A parkhoz érve felmálháztuk magunkat, és elindultunk az összesen 150 méteres szintkülönbségű szorosnak. A vizesés -ugyanúgy mint múltkor-gyönyörű volt, beszéljenek helyettem inkább a képek.

A visszafelé vezető ösvényen nagyon hamar, -tehát pár óra alatt- el is értem amatőr fotós karrierem csúcsát makrofotózásban, úgy érzem innentől már csak lefelé lesz :-)

Zsenge 3 kilométeres karika volt, amiben pettyhüdt testünk teljesen kimerült, tehát nem volt más hátra, csak visszafelé. Persze nem bírtuk ki "amberzsé" nélkül hazáig, így egy McDo'-ban meg kellett állnunk, ahol üdvözöltük a Gold Winges társaságot, meg egy furcsa szőrös potyautast :-)

Érdekes módon még a koncertet is elcsíptük, sőt utánna még elvonszoltuk magunkat az On the hill kricsimbe, ahol (Gösser híján) pár pitcher Yuenglinget is felszívtunk, hjaj, ez is kerek nap volt...

-

-

mennék_én.org

A legtöbb amerikai  Floridában, Kaliforniában, vagy a Bermudákon tölti az éves szabadságát, én Budapesten. Persze nem is vagyok amerikai, mert "nekem a tenger a Balaton, a kerek égbolt a kalapom" (és persze karcsúra úszom az alakom). Persze pihenés helyett csak sikerült ezt a 4 hétet olyan szinten megnyomni, hogy már-már kezdett egy Jim Morrison emléktúrára hasonlítani.

Az odautam sem volt piskóta, hiszen Az Air France jóvoltából 6 órán át gyönyörködhettem a párizsi reptér 2D termináljában, hiszen, 16 óra utazás után az utolsó csatlakozást sikerült lekésnem, ugyanis Jean-Pierre, a terminálba való belépéskor veszélyes elemként értelmezett, és a sorból kiemelve életem legjobb prosztata masszázsát adta. Azonban a zselézett bajusz, és forró tenyerének érintése sem vett rá, hogy a másik oldalon hajtsam a járgányt, de hagytam magam, hátha hamarabb szabadulok. Végül csak lekéstem a járatot, így csak sikerült 1 naposra duzzasztanom a hazautat. Merde!  Franciaországban valószínűleg kihallatszott a belső monológom, mert aznap valami oknál fogva 52 város kattant rám, így most ők a csúcstartók.

Persze azért minden jó ha jó a vége, én is hazaértem, és csak belevetettem magam a sűrűjébe.  A 37. számú italellátótól indulva az utolsó (és egyben legjobb) ócsai arconpörgéses jammig bezáróan  sikerült végigzúzni ezt a hónapot is. Volt benne Slayer/Megadeth duplakoncert, ahol kiderült nem csak a zenekarok öregedtek meg, hanem mi magunk is, de azért csak sikerült csurom vizesen-sörösen hazamenni. :-)

Pihenésképpen kibéreltünk a Zemplénben egy parasztházat, és felmásztunk (bár az utolsó métereket én gyakorlatilag a nyálamon csúszva tettem meg) egy 600 éves pálos kolostor romjaihoz 

Voltunk Gönc-Mezőzombor focimeccsen, majd másnap Nyíregyháza - Diósgyőrön, de technikában az égegyadta világon semmi különbséget nem találtunk a két játék között. Akár a Bazdelőre FC is játszhatott volna Kovácsnénivel, komolyan.
Voltam rengeteg klubkoncerten, grasszáltam a körúton, a Margitszigeten, már a végén romkocsmamérgezést is kaptam, de esküszöm jól esett. Szerelmes lettem huszonnégyszer, de ez is várható volt :-) majd visszatértünk Újhutára is feltöltődni, ahol nem hittem, de még mindig fedezünk fel új helyeket, és ahol még akkor is süt a nap, ha  máshol nem.

Persze voltak szakmai dolgok is, tartottam előadást, voltak interjúk,  még doktorrá is avattak, ahol végre megsimizhettem a pendulumot, ami hatalmas meglepetésre nem egy dnb zenekar, de mindez eltörpül amelett hogy végre a családommal és a barátaimmal tölthettem jópár felejthetetlen napot. Jó volt nagyon, fájó szívvel jöttem vissza.
A gyerehaza.org-ot készítő ifjúsági félamatőr tagozatnak pedig üzenem, hogy a sok szellemi f@szrázás helyett inkább Herrer Sárát kellett volna felvenni a "Tíz érv Magyarország mellett" listába, rákendról!