Szombat

No, szombat, újra kocsibérlés. Most egy Kia Rio-t vittünk el, ami meglepően jó autó, és négyünk nagybevásárlásának eredményét is elnyelte a csomagtartóban. Most egy rövid (4 órás :-)) bevásárlótúra volt betervezve, ami sikerült is. Az autókölcsönzés nemzetközi jogsival kicsit nehézkes, ezért is kellene a new yorki jogsi. Egyébként egy hétvégére 100$ körül jön ki, korlátlan kilométer használattal, amíg persze a környező államokban maradsz. (Vigyázz Connecticut, mert jövök!:-). Lehet hogy valamelyik héten nekifutok egy kölcsönzésnek én is, de hogy nem állok meg Dodge RAM alatt, az is biztos:-) muszáj lesz egy ilyet vezetnem...


Szóval kölcsönautóba be, ablakot fel, D-be be, irány ismét a Mall, ebéd, majd laza bevásárlás. Elmentem a DSW cipőboltba, hogy a medvetalpakra való 13-as méretű (tehát 48-as) cipőt vegyek. Nos ezen a kontinensen is nagynak számít a lábam, de legalább találtam pár darabot. Érdekes hogy a skála nagyjából 30 dollártól 100 dollárig mozog, és meglepően jó cipőket lehet találni. Találtam is egy jó kis Skechers csukát, ami sportos életmódomhoz kitünően passzol:-). Persze a bóklászás közben csak betévedtem a gitárboltba, ahol egy nagyon jó fej hosszú ősz hajú country-énekes-szerű eladó nagy szakértelemmel javítgatott egy telecastert. rákérdeztem a basszerokra, mondta ott hátul van pár darab. Megnézegettem őket, leemeltem egy 5 húros Ibanezt. Láttam rajta lifegni az árcédulát, és elszomorodtam. Mert a havi fizetésemből itt rögtön tudnék venni pár darabot, az otthoniból meg egy felet sem, és ez gáz. Mármint nem csak hogy a fizetés mosolyognivaló, hanem hogy pofátlanul drágák otthon a hangszerek (meg sok minden más is)

Aztán a PriceChopperben megejtettük a hétvégi bevásárlást. Ez is jó hely, pont a Wegmans-al szemben. Kicsit diszkont-ízű, de szerintem rendben van. Természetesen itt is őrületes nagy választék. Nem csodálom hogy a főzés már nem annyira divat, mert a boltokra jellemző, hogy 3-4 sor mélyhűtő van, amiben gyakorlatilag mindenféle kaja kész- vagy félkész változata megtalálható. Egy mikróval felszerelt konyhában így bármi előállítható.
Itthon beüzemeltem egy hangszórót a laptophoz, meg egy tv tuner kártyát, és élveztem a nyugit. A TV csatornák természetesen dögivel jönnek, bár egy másfél órás filmet nagyjából 3 órásra duzzasztanak a reklámblokkokkal, amik persze olyan 10 percenként jönnek. Nemrég ment le a House első része, és az első beteg Lisbon ügynök volt a Mentalistából, na nem mintha ez bárkit is érdekelne rajtam kívül :-D


Úgy látszik Hollywoodban tényleg forgószínpad van a sorozatokban:-) Természetesen vannak teljesen érdektelen TV-adók, ahol a nap 24 órájában próbálnak rádsózni mindenféle vackot (külön használtautócsatorna!) és egyéb mókák. Az itteni szolgáltató a TimeWarner rámszórt egy csomó csatornát, az egyik kolléga mondta, hogy 170 felett már egész jó zenecsatornák vannak. kösz. Inkább belemerülök egy jó kis Stephen King könyvbe, ami még befért a bőröndbe. Gúdnájt!

Doctor B.

No ez a hét nem volt semmi. Rögtön az első nap hajnali 2-kor mentem haza. Bizony bizony, amikor ti otthon már a reggeli kávétokat szürcsöltétek, én akkor baktattam haza Downtown-on keresztül (ami éjszaka a kivilágított szökőkutakkal nagyon szép, ígérem jövő héten végre csinálok fotókat) közben fülemben zúgott a Stone the crow a Down-tól.




Persze nem ez lesz a megszokott (remélem:-)) de így első napnak egy kicsit meredek volt:-D A hét egyébként egész jól telt, volt benne tesztkitöltés "hogyan bánjunk a laboratóriumban kísérleti állatokkal" témában, megjött a bankkártyám, hozzá 4 darab (!!) csekkkönyv a nevemre kiállítva, szóval egy lépéssel közelebb vagyok az amerikai álomhoz, plusz tegnap megjött a Social Security kártyám is , így végre jövő héten mehetek a Department of Motor Vehicle-hez new york-i jogosítványért, jessz! A SoSec Card egyébként itt mindenhez kell, nem is tudom e nélkül hogyan tudtam bankszámlát nyitni, fizetést kérvényezni, lakást bérelni. Mindegy, ügyes gyerek vagyok, és nagyon szépen tudok nézni :-)

Szerdán például hajnali fél 5 kor eszméletlen sípolásra ébredtem. Próbáltam lenyomni a telefonom ébresztőjét, de nem az volt. Egy szál alsóban kitántorogtam a folyosóra és láttam hogy futófények futnak a padlón és villognak az EXIT lámpák. "Áh csak még 5 percet" felkiálltással visszaugrottam az ágyba, mivel még nem volt meleg a padló (Jóbarátok). Ezután befordult szirénázva 3 tűzoltóautó a parkolóba, és gázmaszkos figurák ugrottak ki őrületes nagy tömlőkkel. Na mondom, akkor menjünk, és ami ezután jött, na azt fel kellett volna venni. Egyik kézzel a gatyámat húztam fel, a másikkal a létfontosságú dolgokat (útlevél, vízum, bankártya, kulcsok, telefon, ID kártya, laptop) próbáltam minél előbb a hátizsákomba gyömöszölni. majd leszaladtam a lépcsőn. Kint álmos, unott fejű távolkeleti nővérek fogadtak (igen ők a szomszédaim, mint kiderült), akik elmondták, hogy a házban túlságosan érzékenyre van állítva a tűzjelző, és egy szelet sonkás pizzától is beindul. "Good to know" (na nem mintha sok pizzát ennék:-)). A tűzoltók persze nem találtak semmit, de egy fél órát azért ácsorogtunk a parkolóban.
2 nappal később a laborban épp kitöltöttem egy tesztet, hogy hogyan célszerű elaltatni egy egeret, amikor Kathleen megkérdezte tőlem, hogy mi az a villogó lámpa mögöttem. Hátranéztem, mondom az a tűzjelző. Teljesen elsápadt, és nem tudom mit gondolhatott rólunk. A mágnestappancsokkal rögzített ajtók ilyenkor elengednek, és bezáródnak, a liftek leállnak, folyamatos szíréna, és futófény jelzi a menekülési utakat. Közben a magyarok meg paprikáskrumplit melegítenek a mikróban és ebédhez készülődnek. A sziréna közben megjött a főnök, megkérdezte, hogy haladunk a munkával, és mi az ebéd. Kathleen egyre fehérebb lett. John mondta, hogy oké ő marad, de ha megyünk ne hagyjuk itt. Mondtuk mi sosem hagyunk hátra embereket, majd tovább kerestük az evőeszközöket. A sziréna is leállt nem sokkal később. Nem, nem vagyunk felelőtlenek csak tudjuk helyzetben mikor mi a teendő, ami ebben a szakmában hasonló esetekben mindennél többet ér.
Emlékszem amikor Pesten az egyetemen a büfénél véradás után elájult egy lány. Lefordult a székről. A barátnői azt sem tudták mit csináljanak, az egyik sikítozott, a másik elrohant a harmadik majdnem melléájult. Tök nyugodtan felálltunk a szomszéd asztaltól, míg én oldalra fordítottam és a nyelvét húztam ki, addig Rita már ki is kért egy pohár cukros vizet. Mintha megbeszéltük volna, pedig nem, 15 másodperc gyönyörű spontán koreográfia volt, amihez a laborköpeny sokat hozzáadott:-) a lány fél perc után már magánál volt, mi pedig visszaültünk és folytattuk az ebédet:-) "Ne ess pánikba" legtöbbször beválik.

No visszatérve nem volt eseménytelen a hét. Tegnap elmentem egy ún Social Eventre, ami annyit takar, hogy az itteni HR-es nő, aki segít a külföldi ösztöndíjasoknak, összehoz egy vacsorát egy étteremben. A Panda West éttermbe mentünk, mivel most több távolkeleti diák jött el.
Érdekes volt a társaság, és jó volt a kaja. Adtam egy esélyt a chop stick-nek (evőpálcika), és kb 15 perc után már egész jól ment.
"In a gentle way, you can shake the world" ez volt a szerencsesütimben- úgy legyen!

Beköltözés

No, vége megtaláltam a kecót. Csendes helyen, de 5 percre a belvárostól, és egy motoros BBQ büfétől, de menjünk szép sorjában.
Elég sok apartmentet néztem meg az utóbbi héten, már-már reménytelenné vált, hogy találok egy jó helyet. Volt itt mindenféle. Iparnegyedből átalakított Loft lakások, csendes kertvárosi baltásgyilkos emeleti apartment, apartment toronyházban, apartment medencével, apartment 170 centis belmagasággal, sok-sok apartment és szoba, például a világ legkisebb konyhájával, íme:
Hál istennek találtam egy nagyon jó helyet, ahol éppen volt szabad apartment, kettő is, és egy rövid interjú, és lakásnézés után kivettem a nagyobbat, mert egyszer élünk. "Alrighty"-csapott a kezembe a Landlord, pénteken költözöm.

Pénteken kiköltöztem a Genesee Grande hotel patinás lakosztályából, és egy hetvenéves, őrült taxisofőr segítségével, dupla záróvonalak megsemmisítésével, piroslámpák hosszú-hosszú sorával eljutottam Brownstone Luxury apartmentbe. Gyors szerződésaláírás, deposit leadása ( a "baltás darts" esetére) birtokba vettem lakásomat. Az itteni értelemben vett szerény lakbérben benne foglaltatik minden rezsiköltség, plusz internet, parkolóhely, konditerem(:-)). Természetesen berendezve King Size XL ággyal, szekrények, fotel, ami kell. Így a beköltözés első fázisa sikeresen lezajlott.

Szombat reggel régóta várt látogatóim érkeztek Connecticutból. Jól is jött a segítség, sok hasznos kiegészítővel, amiért örök hála megegyszer! Kezdett otthonosabb lenni az egész, de azért még hiányzott egy-két dolog (pédául 32 doboz budweiser). Ezért gyorsan be a Pontiac-ba, és gyorsan elköltöttünk egy reggeli-ebédet (brunch) az IHOP-ban. Hihetetlen mennyire illik az édes juharszirupos pancake az olasz kolbászhoz, és abszolut hihető, hogy a diabetes betegek száma 5 évente 27%-al nő. De haladjunk is tovább, hiszen már csak fél mérföld a közelebbi Walmart. Itt a maradék hiányzó kiegészítők, és egy hétre való élelmiszer beszerzése után visszajöttünk a lakásba. Berendeztem a konyhát, amely kis mérete ellenére mindent elnyelt, és még üres szekrények is maradtak. A hűtőszekrény ajtajában 6 dobozos söradagoló van, tehát éltem is a lehetőséggel. Kész, beköltöztem. A lányokat visszakísértük a hotelhez, majd egy gyors városnéző túrán megmutattam, hol dolgozom, és hogy hol szokott az egyetem dékánja baseballt játszani a diákokkal ebédszünetben (nem vicc). Majd jöjjön aminek jönnie kell, és megközelítettük az "objektumot"

Már nagyon kiváncsi voltam erre a helyre, és nem is csalódtam. A southern rock ütemeiben elmerültünk a környék legjobb kocsmájában. Motoros, és zenekari relikviák között 21 (féle!) sörcsap, amelyek segítségével fülig vart rockerlányok oltják a szomjúságot. Kint gumiégetés, és szolid wheelie-k, stoppie-k koreográfiája. Vártunk egy asztalra, hiszen elkaptuk a szombat esti tömeget (bár elképzelhető, hogy minden este ez megy), és kipróbálva néhány sörkülönlegességet megnyugtatóan konstatáltuk, amikor egy pincérlány kempingasztal méretű tálcán, méteres oldalasokkal a tömeg felett egyensúlyozva "coming through!" kiálltással, füttykíséretben próbál szervírozni. Kértünk egy kóstolót az "Ape-hanger Ale" nevű sörből, várva valami bőrbecsavart, benzinízű, füstös istencsapást a névhez méltón, erre az eredmény egy enyhe kis barackízzel kevert édeskés sörimöri lett. Sebaj, maradt még 20 féle. Mivel a hely szelleme erősen megkívánta, ezért egy kör Hennessy-vel múlattuk tovább az időt, majd egy nő a "hostess-hut"-ból mikrofonba ordította a nevünket.
Leültünk, nem tétováztunk egy gyors sült-zöldparadicsom után, kikértük a Full-rack oldalasokat, a slide-okkal. Csináltunk egy két fotót, majd Nicole a pincérünk egy két forgás után ki is hozta a rendelést. Tényleg benne van a legjobb 5 helyben NY államban, mert hibátlan volt a hangulat, a kiszolgálás, és a kaja is. Erősen éjszakába hajolván visszamentünk az apartmentbe, és egy pezsgővel felavattuk az új helyet. Beköltözem.

Shopping spree

Szombaton béreltünk egy hibrid Priust. Az ugyintezo srac megkerdezte a tiz tonna alairando papir alol, hogy "ez az osztrák Magyarorszag?" Nem tudtunk mit mondani. Valahol szép, hogy be tudta lőni hol is van egész pontosan, de azért na. "Ha nem tudod, ne találgass".Mivel nem nézhettünk ki bizalomgerjesztő minta-kocsibérlőknek, egy próbakört is kellett tenni a parkolóban, hogy azért el tudunk bánni egy hibriddel. Mondjuk én valószínű megbuktam volna, mert a sebváltóról azt hittem először, hogy szivargyújtó:-D Találd meg a képen a sebváltót:

Egyébként nagyon jól összerakott kis autó. Hátra mondjuk ne üljön be senki 170 cm felett, de a kényelem és a felszereltség (tolatókamera, stb) kárpótolt. A másik lehetőség egyébként egy PT Cruiser lett volna.

Első állomás a WalMart. Nálam elmaradt a nagy beköltöző-bevásárlás, mert még nem volt meg az apartment, de körbenéztem, és érdemes volt. Minden kapható, nagyon jó árakon. Azért egy prepaid mobilt vettem a T-mobile-tól, bízva abban hogy a szívemhez nőtt k550i-mel összepárosítom, de a magyar T-mobile telefonom nem akarta az amerikai T-mobile kártyát elfogadni. áucs.
Következő megálló a Carousel bevásárlóközpont. Itt el is ment az első (valószínűleg nem utolsó) hamburger az Arby's-ban. Nekem bejött. Közepes combóval kértem, tehát közepes üdítő, közepes göndörkrumpli, ami szerintem az itthoni nagy menünek felel meg. Aztán körbenézés, Macy's, JC Penney, sőt találtam gitárboltot is (hiányzik a zenekar, na), szóval rendben volt a hely.
Eztuán jött az utolsó állomás a Wegmans. Élelmiszerbolt és nagyon jó hely. Friss, csodaszép zöldségek gyümölcsök. Vettem ezt azt, még egy sushitálat is estére. Gondoltam adok még egy esélyt a sushi-nak mivel nagyon dícsérték, és a hírhedt pesti sushirendelés óta (amiben voltak olyan dolgok, amiről se ránézésre, se kóstolásra nem derült ki számomra, hogy növény vagy állat, és szó szerint a kutyának sem kellett :-D) nem ettem. És nagyon finom volt! Se mocsárszag, se iszapíz, tök jó volt! Egyébként helyben készítik, csomagolják.


Természetesen vettem söröket (Coors, Bud), no persze egyik sem egy hideg Borsodi-munka-után-a-műhelyben-Gáborral, de majd csak találok valami hasonlót. addig szorgalmasan keresgélek és tesztelek:-D. Este vacsi, apartmentkeresés a neten hideg lightsörrel, közben TV. Találtam egy olyan adót amin csak Rémrendes megy:-D

A gyaloglás kezdete

Igen, Amerikában csak én járok gyalog. Na jó ez így ebben a formában nem igaz, de bár az egyetemvárosban vagyok jelenleg, nem sokan gyalogolnak rajtam kívül. példa: ma megnéztem két apartmant, egymásól 3 tömbre voltak, egy ingatlanügynökkel. Az egyikből a másikba én gyalog mentem, az ügynök kocsival. Az L.A. Story-ban volt egy ilyen jelenet, akkor azt hittem vicc.

Ennek ellenére járda eddig mindenütt volt, így el tudtam jutni a Federal Buildinghez Social Security Cardot igényelni. A bejáratnál fémdetektor, amit nem tudtam legyőzni. Már az övemet is levettem, semmi fém nem volt nálam, akkor is bejelzett. Az őrök is feladták, még belenéztek a gatyámba majd továbbengedtek. Fent igazi multikulti fogadott, kaptam egy sorszámot, és vártam-vártam. A nő az ablaknál nagyon kedves volt, próbálta megfejteni, hogy mit jelent az "Útlevél" szó az útlevelemen. Tényleg miért van magyarul ráírva, hogy "útlevél", ha 99%ban külföldön használod? A papírmunka rendben ment, mehettem apartmant nézni.

A közlekedés nagyon nyugodt tempójú, senki nem rohan. Gyalogosokat mindig elengedik, akár piros, akár zöld a lámpa. Eddig egyszer hallottam dudálást. senki nem siet, senki nem szorít le senkit. Őrületes méretű autók, a Hummerek, Chevy Suburbanek egyáltalán nem tűnnek ki a forgalomból .Mindenütt V6 és V8 vugy-vugy, kiráz tőle a hideg:-D Érdekes hogy ma 3 Chevy Camarot láttam, bár úgy tudtam csak jövőre lesz forgalomban.


Az átmeneti gyaloglásnak megvan az a hátránya, hogy itt a "kiugrom-a-Reálba-zsemléért" dolgok nem működnek. A legközelebbi igazi élelmiszerbolt (Aldi :-D) egy óra gyaloglásra van. Vannak azonban gyógyszertárak. A gyógyszertár így néz ki: 1 sor tusfürdő/testápoló 2 sor gyógyszer (főleg fájdalomcsillapító) 1 sor pelenka 3 sor édesség 2 sor élelmiszer (bagel, tej, üdítő, zabpehely, készételek stb) a kasszánál cigi(?) meg apróságok. hogy mitől gyógyszertár azt nem tudom:-) Készpénzes fizetés egyébként nagyon ritka, mindenütt kártya a preferált, akár újságot veszel, akár bagelt.

Welcome aboard

Reggel 9kor szálltunk be a taxiba, és hipp-hopp este 9 kor itt is voltam. A kettő között persze eltelt 18 óra:-D
A repülőgépen már a felszállást sikerült végigaludnom. A három döbbenetesen unalmas filmet szintén. (Mondjuk a Miért éppen Minnesota nem volt rossz, de másodjára nem kötött le:-)) Közben buzgó stewardessek osztogattak mogyorót 2$ / 2euro árakon. Gondoltam beváltok náluk egy kis dollárt eurora, de aztán kivertem a fejemből, és belemerültem a SkyMall katalógusba. Tudtam hogy több dolgok vannak földön és égen mintsem bölcselmeitek álmodni képes, de fantasztikus, hogy mennyi mindenre lehet elszórni a pénzt. Van már UV fénnyel sterilizáló fogkefetartód? nincs? Szemvörösségeltávolítód a kutyádnak? Rozsdamentes acél pénztárcád? Olyan tepsid, ami csak ropogós széleket süt?? Bármilyen kiegészítőd (toll, napszemüveg...) amiben nincs 2 gb memória? Ébresztőóra, amely a természet hangjaival, lágy fényekkel és aromaterápiával ébreszt?nincs? tényleg? akkor a SkyMall-tól megkaphatod.

Egyébként a testesebb utasoknak (persze nem magamról beszélek) kicsit szűkre szabott ülések karfájának belső oldalán voltak a kezelőpanelek. Szóval aki megfordult, vagy alvás közben jobbra dőlt, az azonnal kihívta a stewardesst, így a folyamatos bimbammolás külön szórakoztató program volt. Mellettem Amy kiktartóan fehérbor-Bloody Mary-vörösbor kombókkal próbálta könyebbé tenni az utazást, aminek az lett a vége, hogy nem tudta hová repülünk, és hogy ki kicsoda egyáltalán. meglepően hamar eltelt a 9 óra repülőút, ami a 920km /h száguldozással a pilóták 8 órára rövidítettek, szóval egy órával hamarabb landoltunk JFK-n.
Kordonok, sorbanállás, újra ujjlenyomat, és fotó, csomagok kivétele, majd laza kocogás az átszállókapuhoz. Közben elszaladtam egy Dunkin Donuts mellett, de nem álltam meg, mert a tranzit mérete megdöbbentő volt, és az én kapum a másik végén volt. Persze odaértem, 30 perc gyaloglás után, és beszállás után vártam a felszállást. vártam. a többiek is, aztán a pilóta bemondta, hogy bár a kifutón vagyunk, de mivel csúcsforgalom van, ezért 45 perccel később szállunk fel. Persze addig se telefont bekapcsolni, se övet kikapcsolni not allowed. Szóval csöpp késéssel indultunk, és a 2 órás repülőutat a pilótánk 45 perc alatt lenyomta, szóval idő előtt(!) szálltunk le Syracuseban. Érdekes. Csomagok megérkeztek, hivtam taxit, hotel, ajándék kibontása (hüpp) majd eldőltem mint egy zsák malactáp.
Itt vogymuk.