2013. november 5., kedd

2 henger

mindörökké. Persze a 250-es MZ, meg a 750-es CB kivételével. Nyár van, blogoljon a f@szom, hisz annyi út maradt még motorozatlanul, hogy egy élet is kevés lenne. De kezdjük idei szokásos nyári gurulások összefoglalójával, amely remélhetőleg rekordhosszúságú lesz video-dömpinggel fűszerezve.


Bike Blessing
A szezon általában a motorszenteléssel indul. Idén akár erre is benézhetünk, ha már új a pápa, pláne, ha motorozik, és árverezi a Harley-ját. Kérdeztem J-t is, licitál-e rá, de csak hátat fordított, miközben megcsillant a tarkóján a fordított pentagramma tetkó, berúgta a Panheadet majd visszkérdezett, hogy interesztálva vagyok-e ebben az aukcióban. I am afraid I would burst in flames at the moment when sitting on it.... szófordulattal lezártuk a pópa-choppa témát.
A szentelés jó volt, bár a szenteltvizet háromszor kellett utántölteni, akkora tömeg jelent meg és még az ég is  ránkmosolygott ezen a korai tavaszi (Syracuseban: téli) nappalon.

A Triumph az ördög játékszere

78 fok árnyékban

 a büszke Harley tulajdonosok írigykedve tapsolják a legendás japán egyhengerest

 Oswego piknik
A 34-ik életévem, a honvágyam meg a kapzsiságom vett arra, hogy Oswego felé fordítsuk a kormányt egy májusi téli reggelen itt Upstate NY-ban. Teljesen izgatott voltam, mert egy Korn koncertet mondtam le, hogy elmenjek a fantasztikus oswego-i európai motorok találkozójára az Amerikában gyártott egyébként japán motorommal. A kapzsiságfaktort pedig a 25 dolcsiért vett sorsjegyem adta, amelyet a téli Swap meetingen vettem. Ott ugyanis elsétáltam egy gyönyörűen szunnyadó Street Glide mellett, és általában nem forgolódok telt formák után (aha), de erre a kívánatos "Win Me" feliratra megfordultam. Mivel a sorsolás a születésnapomra esett abban a városban ahol a jelenlegi motoromat vettem, ezeket égi jelnek tudván csak befizettem erre a bohóckodásra.
Szóval eljött a gyönyörű májusi szombat, amikor is felpattantunk, hogy elsőként EU motorokra csorgassuk a nyálunkat rája. Kissé késve érkeztünk dél helyett 2 órára, de ez sem volt magyarázat a parkolóban felsorakozó egy darab BMW K 16oo-ra.
Azért kacsáztunk egyet az Ontario partján,  mivel még a sorsolás odébb volt, így egy könnyed piknikkel múlattuk az időt. Mondanom sem kell most is majdnem lekéstem a bulit, és persze lóf@szt sem nyertem, szóval lógó orral a lemenő nappal melengetve hátunkat hazasprinteltünk, ahol még a Loop grillben megállva kaptam egy kétemeletes PBR tortát. (8 doboz sör, gyertyával)

Bagel, szőlő, VBK

Az út Kanadában folytatódik

Sehol egy k.rva pisztráng

Watchfire
Ide gyakorlatilag bemásolhatnám a tavalyi bejegyzést. Elmentünk, sört ittunk, alágyújtottunk, leégett, hazamentünk

ragyog
áll
ég

Boondocks
Ez persze egy szleng kifejezés kb az "isten háta mögött"-re. Egy hét kemping a semmi közepén egy ismeretlen tó mellett, ahol kizárólag halászunk, vadászunk, gyűjtögetünk, vagy meghalunk Én is meglepődtem, amikor az egyetlen odavezető út egy kiszáradt patakmeder volt, amiben konkrétan Bumblebee-vel kellett leereszkednem. Mondjuk közben többször a gatyámba trottyoltam, bár nem magam féltettem, inkább a fényezést. (Nagyapa, jól jött volna  az LC4-es!) Hiába kérdeztem napokkal előtte D-t, hogy mégis merre van az a sokat emlegetett "East Bonfuck"? Csak nevetett. Hát ez az bazz, most már értem! Világ vége a sarkon jobbra.
Szokásommá vált mostanában, hogy hétvégente médiaszünetet tartok. Két nap se email, se fosbuk, se wifi, se youtube, se lófasz. No ezzel a hellyel tökélyre fejlesztettem ezt az "off-the-grid" hozzáállást. Tüzifagyűjtéssel kombinált fürdés a patakban reggeli előtt, horgászni valamit ebédre, ha nem sikerül, akkor vacsorára. Se tábori zuhany, se szempillaspirál, se semmi. Este beszélgetés a tábortűz körül, vagy fakultatív olvasás gyertyalfénynél. Hétfői adászünet egy hétig. Igazán kikapcsol, kisimulva, és lebarnulva érkeztem vissza.

az egyetlen luxus: kempingszék

"Matula bácsi! Itt vannak kígyók?"
"hát nem is tudom, ne rendeljünk inkább pizzát?"

kevésbé ragyog

pánikra semmi ok, teherbírás: 600lbs!
Joker run
Idén is volt Poker run, amit már nem hívhattunk poker-run-nak, mert szerencsejátékra utal a neve (tényleg? neba!) ezért idén Joker run-nak neveztük el. A szabályok nem változtak, öt kocsma, öt kártyalap, mondjuk most megfűszereztük Jolly Joker kártyákkal, amiből a kevésbé szemfüles szervezők többet raktak a kelleténél, így volt olyan versenyző akinek az öt lapjából a végén három joker volt. Nyerni itt sem nyertem semmit, életem legrosszabb leosztása volt, gyakorlatilag semmi, nuku, nyista volt a kezemben. Sebaj, hangulat azonban most is utolérhetetlen volt, íme!




"az enyém úgyis nagyobb" verseny egyik dobogósa


"soha ne hajtsd fel az ingujjad nyár végén"

Helmet Memorial
Egész évben két napig voltam motor nélkül, mert megváltam Bumblebeetől, már nem bírta szegény a kapacitást, így persze mondanom sem kell pont akkora esett a legnagyobb bulink, az összevont Helmet/Memorial futam. Természetesen ha már így alakult, akkor sörrel, fürdőgatyával, sátorral, hálózsákkal, meg a mi a minibuszba befért követtem a felvonulást. Rekordtömeg, és rekordmeleg garantálta a jó hangulatot. Igazán büszkék lehettünk a VP-nkre, mert az első saját szervezése volt, remekül sikerült. Estefelé pedig párás szemekkel realizáltam, hogy a szokásos báron keresztül való pucér menetelés úgy néz ki helyi népszokássá avanzsált. 



az egyetlen tornacipős versenyző

"a délután egyetlenegy 125dB alatti pillanata

"a food-tent trikolorral próbál tisztelegni Magyarország előtt"

" az utolsó női versenyszám után nem volt férfi kihívó"

Happy Valley Rodeo
Tényleg szó szerint szedtem a sátorfámat, és elindultam, hogy felvegyem Bölényt. Egész Watertownig nyomtam a pedált amolyan másnapos-kócos hangulatban. Szimpatikus házaspár, apu eladja a motort, amibe sikerült 3ooo mérföldet beleszuszakolnia 7 év alatt. Hát le a kalappal. Ilyenkor mindig felvillan Keith Floyd örökzöldje: "Aki nem tud meginni egy üveg bort, minek bontja ki?". Nem kérdezem, nem bonyolítom.  Elvittem próbaútra, de mondanom sem kell, szalonállapotú crusier majd' két literrel elég megyőző tud lenni, nem gondolkodtam sokat. Bölény méreteit tekintve igen terebélyes jószág, mondhatni az "XV1900-as mellett a VT1100-es, úgy néz ki mint egy GZ250-es". Apu szemében láttam a megbánást, amint átadta a kulcsokat. Elkezdett szemetelni az eső, így ő tüstént beszaladt a garázsba, hogy "jajaj, még sosem volt kint az esőben". Így már nem hallhatta, amint felhúztam a bukómat, és búcsúzásképpen még dörmögve odasúgtam: "that's gonna change" majd egy kövér gázzal visszadrifteltem a 11esen dél felé.

Bölény
Első utam egyike a Happy Valley Rodeo volt testvérchapterünk jóvoltából,  ahol az első díjat is megcsíptem vele a szépségversenyen. Ezután megcsíptem a frissen  megválasztott Miss Tejtermék Királynőt is (nem, nem ő van a képen), és elvittem egy fordulóra.

A "Metric" és "Panhead"  kategória csodaszép nyertesei

"the roof, the roof, the roof is not on fire"

egy átlagos random kricsmi hátsó kertje és faunája

12. nap: még mindig nem sejtenek semmit



Pálinkafesztivál 
Erről egy kép többet mond ezer szónál
" A nővérje Malvin velem egykora születésű"
Foley Run
Volt réges rég egy JJ nevű kricsmi, ami minden motorosnak szent zarándokhelyként szolgált, aztán rejtélyes körülmények között leégett. Vezetőjére, Mary-re évente egyszer minden motoros megemlékezik a sírhelyénél. Egyszerre szívszorongató és felemelő, ahogy a mondás tartja: "Két ember van: aki megnézi a Sons of Anarchyt, és aki megéli"



A történet itt persze kétfelé vált. Erre a gurulásra Noel ugyanis kapott egy kölcsönsporit, mert a Shovelheadje dugattyúján öklömnyi lyuk tántogott a Helmet run óta. Valami gonosz szellem azonban megszállta a Sporyt, lefulladt a temetőből kifelé jövet. Persze sosem hagyunk hátra embereket, páran félreálltunk, nagy nehezen beinditottuk, bár az alapjáratot kb 3ooo-re kellett állítani, de ami ezután jött az valami természetfeletti. Lerepült a sisak, szemüveg, azt ugyan menet közben pótolták, de aztán elment a fék, a sebváltó, majd az ape hanger is kilazult. Ördög bújt belé, persze filmre vettük, bár  röhögés közben elég nehéz volt. Szóval óvatosan a kölcsönmocikkal, lehet nem tolerálják, ha a gazdin kívűl más  is tekeri a szarvukat.



34 éves motorosok
Édesapám születésnapjára készült kép, amely majd hatvan év különbséggel ábrázol két 34 éves motorost. Így tisztelegtem Nagyapám előtt, aki akkoriban még 125-ös Csepellel is keményebben nyomta, mint én.


Horseshoe Tournament
Ha úgy nézzük, hogy a motorosok a cowboyok megfelelői (bár közünk nincs a marhatenyésztéshez), akkor a kedvenc időtöltésünk a Horseshoe game, magyarul lópatkó dobálása egy acélcsőre. Persze ez így nem hangzik túl szórakoztatóan, azonban mégis az, olyannyira, hogy az Abate chapterek közötti tornája az év egyik legfontosabb eseménye. A szabályok végtelenül egyszerűek, próbáld meg a kezedben lévő lópatkókat közelebb dobni a rúdhoz, mint az ellenfél. Legtöbb pont a "ringer" azaz ha a lópatkót rácsavarod a rúdra, de a "leaner"-ért azaz "nekidöntésért" is pont jár. Vagy nem. Nem ártott volna odafigyelnem amikor elmagyarázták.


A szezon pedig a halloween partyval zárult, ahol sikerült magyar szemmel nézve  teljesen értelmezhetetlen jelmezben begurulnom Bölény2-vel a klubházhoz. Na ilyen egy kerek év! Pokoligen*!


*Hellyeah