Eljött a nap hogy végre kivegyem részem az amerikai életforma jelentős részéből, az autózásból.
Így hát szombat reggel frissen (hány sör is volt tegnap?) kipattantam King Size XL matracomról/ból és összeraktam a pakkomat, amire szükség lesz a mai napon. várostérkép, check. Útlevél, check. Nemzetközi jogosítvány, ami kizárólag magyarul van és olyan ronda mint a szar, check. EU jogsi, check, Visa nyomtatvány, check....és így tovább. Már egy teli hátizsáknál jártam, de még mindig csak a papírokat pakoltam. A jogsi megszerzése egy ördögi kör miatt most egyelőre áll. Az egyetlen hely ahol jogsit lehet csinálni a Dept. of Motor Vehicle, amely eléggé kint van a városból, és kocsit kell bérelni hozzá, lehetőleg hétköznap, hogy megirhassam a tesztet, amiben leírják, hogy ha 4 stoptábla van egy útkereszteződésben, akkor az áthaladási sorrend megegyezik az érkezési sorrenddel. Tehát nincs egyenrangú útkereszteződés egy darab sem, ezzel szemben 4 stoptáblás minden második sarkon:-D Egyébként van valami ironikus abban, hogy kocsit bérelsz, hogy jogsit szerezz :-)
Az autókölcsönző pár sarokra van, úgyhogy bevártam a többieket, és a millió dolláros mosolyommal benyitottam. Persze nem ment minden simán, mert a mosolyognivaló nemzetközi jogsim, és az itteni bankkártyám nem győzte meg először a kölcsönzőt, hogy tisztességes ember vagyok, és nem lépek le egyből Kanadába, amit el is hiszek. De most komolyan, hát hogy néz ez ki??
De lépjünk is ezen túl. Már tegnap délután bejelentkeztem a weboldalon egy autókölcsönzésre, és a papírokkal is rendben volt a végén minden. A kölcsönzős srác szóllt, hogy lesz egy kisz gond, nincs a megadott kategóriában autó, de tud adni egy minivan-t. Mondom nekem ezzel semmilyen problémám sincs, ha el tudok vezetni egy targoncát, akkor ezzel sem lesz gond. Aztán várakoztunk egy fél-háromnegyed órácskát, mert elég nagy volt a forgalom, aztán hirtelen besötétedett. Nem, nem vihar jött (még) hanem a szerelősrác begurult a bejárat elé egy őrületesen nagy autóval. Egy Kia Sedona volt. Nem igen ismertem eddig a Kiákat, de a múltkori és a mostani út is azt bizonyítja egész jó autók ezek. Ez pedig ráadásul őrületesen nagy volt.
Az üléselosztás 2-2-3 (tehát leghátul van hármas-ülés) amik mögött még szorítottak helyet egy elég nagy és mély csomagtartónak, van kétoldali tolóajtó, választható automata, vagy szekvenciális váltó, ezerzónás légkondi, meg tudja a tököm. A kölcsönzősráccal körbejártuk a kocsit, majd átadta a kulcsot, és utunkra engedett. Nem kifordultam, inkább kihömpölyögtem a West Genesee útra, a 3800 cm3 -is V6-os felhörgött, és kövér gázzal elindultunk a szokásos shopping körútra. Nagyon megszerettem ezt a kocsit, annak ellenére, hogy nem nyert nálam szépségversenyt, de belülről egy hihetetlenül jól összrakott autó.
A Guitar Outletben végre beröffentettem az Ibanezt egy kis HARTKE-n, csak hogy jól induljon a nap, de még mindig a Fenderek a legjobbak:-D Még mielőtt az egész bolt körbeállt volna, hogy csodálatos egyedi slap-pop-top technikámat csodálja (am I blushing?;-)) gyorsan megköszöntem a lehetőséget és leléptünk. Mivel kevés benzinnel kaptam meg a kocsit, ezért egy kút felé vettük az irányt, akkor már szakadó esőben. Az időjárás egész héten ilyen volt, szikrázó napsütés, majd pár perc alatt beborul és elkezd esni az eső, mindezt olyan 2 órás váltásban. Ezért a "veri az ördög a feleségét" egész gyakori jelenség itt. Megkérdeztük az egyik indiai kolleginát, hogy náluk van-e erre a jelenségre kifejezés, és azt mondta van, és most figyuzz: "Dogs and foxes are getting married".
Még egy szokatlan amerikai dolog: a tankolás. Beállsz a kúthoz, kiválasztod, cash, vagy hitelkártya, leveszed a pisztolyt, és nyomkodod a gombot, de nem jön semmi. persze. Mert előtte bemész és megmondod, hogy 10 dollárért kérsz benzint. Kifizeted, visszatotyogsz, és újra leemeled a pisztolyt. Most már jön a nafta és csodák csodájára 10$-nál megáll. Ha nem fér bele 10 dollárnyi benzin? visszatotyogsz, és kifizetik a különbözetet. Érted? én nem. Sebaj gurulás tovább. A nagybevásrlás után elmentünk a város "Little Italy" részébe, és egy isteni cukrászdában zártuk a napot. Hazavittem a többieket, majd futottam még pár kört a városban. Bár minden kanyarban rá tettem a kezem a váltóra, hogy visszahúzzam kettesbe, de a végére már eléggé megszoktam. A szekvenciális váltó bár érdekesnek tűnik, de ebben inkább csak játék, mint komoly dolog. Az automata minden helyzetet megold, 45 fokos emelkedőt, kigyorsítást, mondjuk 244 LE-vel ez nem is olyan nehéz.
Az autó egyébként tényleg nélkülözhetelen itt a távolságok miatt, sokkal sokkal több lehetőség nyílik meg, mintha gyalog, vagy busszal járnál, és a használtautópiac is őrületesen nagy. Az autóbérlés viszont lehetőséget ad arra, hogy kiválaszd milyen méret, milyen típus felel meg a legjobban, mindezt igen szerény napidíjért cserébe. A bérlés egyébként nagyon magas színvonalon megy, lemosva, kitakarítva, tiptop állapotban kapod meg az autót (ezért is kellett ennyit várnunk rá), a benzint bejelölik a szerződésen, hogy nagyjából hol áll a mutató, és illik annyival is visszahozni, de senki nem csinál belőle problémát, naná ha 150 ft egy liter benzin. ha nincsenek nyitva amikor visszaviszed, akkor beállsz a parkolójukba, ahol egy külön kulcsleadó dobozba bedobod a kulcsot. Ennyi. Zárásképpen pár extranagy kép a "kicsikéről"
Így hát szombat reggel frissen (hány sör is volt tegnap?) kipattantam King Size XL matracomról/ból és összeraktam a pakkomat, amire szükség lesz a mai napon. várostérkép, check. Útlevél, check. Nemzetközi jogosítvány, ami kizárólag magyarul van és olyan ronda mint a szar, check. EU jogsi, check, Visa nyomtatvány, check....és így tovább. Már egy teli hátizsáknál jártam, de még mindig csak a papírokat pakoltam. A jogsi megszerzése egy ördögi kör miatt most egyelőre áll. Az egyetlen hely ahol jogsit lehet csinálni a Dept. of Motor Vehicle, amely eléggé kint van a városból, és kocsit kell bérelni hozzá, lehetőleg hétköznap, hogy megirhassam a tesztet, amiben leírják, hogy ha 4 stoptábla van egy útkereszteződésben, akkor az áthaladási sorrend megegyezik az érkezési sorrenddel. Tehát nincs egyenrangú útkereszteződés egy darab sem, ezzel szemben 4 stoptáblás minden második sarkon:-D Egyébként van valami ironikus abban, hogy kocsit bérelsz, hogy jogsit szerezz :-)
Az autókölcsönző pár sarokra van, úgyhogy bevártam a többieket, és a millió dolláros mosolyommal benyitottam. Persze nem ment minden simán, mert a mosolyognivaló nemzetközi jogsim, és az itteni bankkártyám nem győzte meg először a kölcsönzőt, hogy tisztességes ember vagyok, és nem lépek le egyből Kanadába, amit el is hiszek. De most komolyan, hát hogy néz ez ki??
De lépjünk is ezen túl. Már tegnap délután bejelentkeztem a weboldalon egy autókölcsönzésre, és a papírokkal is rendben volt a végén minden. A kölcsönzős srác szóllt, hogy lesz egy kisz gond, nincs a megadott kategóriában autó, de tud adni egy minivan-t. Mondom nekem ezzel semmilyen problémám sincs, ha el tudok vezetni egy targoncát, akkor ezzel sem lesz gond. Aztán várakoztunk egy fél-háromnegyed órácskát, mert elég nagy volt a forgalom, aztán hirtelen besötétedett. Nem, nem vihar jött (még) hanem a szerelősrác begurult a bejárat elé egy őrületesen nagy autóval. Egy Kia Sedona volt. Nem igen ismertem eddig a Kiákat, de a múltkori és a mostani út is azt bizonyítja egész jó autók ezek. Ez pedig ráadásul őrületesen nagy volt.
Az üléselosztás 2-2-3 (tehát leghátul van hármas-ülés) amik mögött még szorítottak helyet egy elég nagy és mély csomagtartónak, van kétoldali tolóajtó, választható automata, vagy szekvenciális váltó, ezerzónás légkondi, meg tudja a tököm. A kölcsönzősráccal körbejártuk a kocsit, majd átadta a kulcsot, és utunkra engedett. Nem kifordultam, inkább kihömpölyögtem a West Genesee útra, a 3800 cm3 -is V6-os felhörgött, és kövér gázzal elindultunk a szokásos shopping körútra. Nagyon megszerettem ezt a kocsit, annak ellenére, hogy nem nyert nálam szépségversenyt, de belülről egy hihetetlenül jól összrakott autó.
A Guitar Outletben végre beröffentettem az Ibanezt egy kis HARTKE-n, csak hogy jól induljon a nap, de még mindig a Fenderek a legjobbak:-D Még mielőtt az egész bolt körbeállt volna, hogy csodálatos egyedi slap-pop-top technikámat csodálja (am I blushing?;-)) gyorsan megköszöntem a lehetőséget és leléptünk. Mivel kevés benzinnel kaptam meg a kocsit, ezért egy kút felé vettük az irányt, akkor már szakadó esőben. Az időjárás egész héten ilyen volt, szikrázó napsütés, majd pár perc alatt beborul és elkezd esni az eső, mindezt olyan 2 órás váltásban. Ezért a "veri az ördög a feleségét" egész gyakori jelenség itt. Megkérdeztük az egyik indiai kolleginát, hogy náluk van-e erre a jelenségre kifejezés, és azt mondta van, és most figyuzz: "Dogs and foxes are getting married".
Még egy szokatlan amerikai dolog: a tankolás. Beállsz a kúthoz, kiválasztod, cash, vagy hitelkártya, leveszed a pisztolyt, és nyomkodod a gombot, de nem jön semmi. persze. Mert előtte bemész és megmondod, hogy 10 dollárért kérsz benzint. Kifizeted, visszatotyogsz, és újra leemeled a pisztolyt. Most már jön a nafta és csodák csodájára 10$-nál megáll. Ha nem fér bele 10 dollárnyi benzin? visszatotyogsz, és kifizetik a különbözetet. Érted? én nem. Sebaj gurulás tovább. A nagybevásrlás után elmentünk a város "Little Italy" részébe, és egy isteni cukrászdában zártuk a napot. Hazavittem a többieket, majd futottam még pár kört a városban. Bár minden kanyarban rá tettem a kezem a váltóra, hogy visszahúzzam kettesbe, de a végére már eléggé megszoktam. A szekvenciális váltó bár érdekesnek tűnik, de ebben inkább csak játék, mint komoly dolog. Az automata minden helyzetet megold, 45 fokos emelkedőt, kigyorsítást, mondjuk 244 LE-vel ez nem is olyan nehéz.
Az autó egyébként tényleg nélkülözhetelen itt a távolságok miatt, sokkal sokkal több lehetőség nyílik meg, mintha gyalog, vagy busszal járnál, és a használtautópiac is őrületesen nagy. Az autóbérlés viszont lehetőséget ad arra, hogy kiválaszd milyen méret, milyen típus felel meg a legjobban, mindezt igen szerény napidíjért cserébe. A bérlés egyébként nagyon magas színvonalon megy, lemosva, kitakarítva, tiptop állapotban kapod meg az autót (ezért is kellett ennyit várnunk rá), a benzint bejelölik a szerződésen, hogy nagyjából hol áll a mutató, és illik annyival is visszahozni, de senki nem csinál belőle problémát, naná ha 150 ft egy liter benzin. ha nincsenek nyitva amikor visszaviszed, akkor beállsz a parkolójukba, ahol egy külön kulcsleadó dobozba bedobod a kulcsot. Ennyi. Zárásképpen pár extranagy kép a "kicsikéről"
