Az előző hétvége három napos volt, abból kifolyólag, hogy hetfőn 517 éve egy csóka azt hitte Indiába ért, igy az itt élőket "Native Americans" helyett indiánoknak nevezte el. Megesik az ilyen. Hogyan is kell ünnepelni amerikai módra egy ilyen eseményt? "Columbus Day Sale!" Vásárolj, vásárolj!!!
Mivel Obama béke-Nobeldijat kapott, ez többek szerint azt jelenti, hogy kemény telek jönnek (természetesen teljesen tudományos alapokon). Nekem pedig téli cuccokra volt szükségem, igy fel is kerekedtünk, hogy a Waterloo Outletben töltsem fel téli ruhatáramat. Nem hittem, hogy lesz olyan nap az életemben amit teljes egészében vásárlással töltök, de ez olyanra sikeredett. Egyuttal meg is értettem a plázacicákat, ebben tényleg el lehet fáradni.
Az idő is megjavult, igy meg is beszéltük, hogy a vasárnapi program egy kis kirándulás lesz a közeli Green Lakes-hez. Másnap tehát fitten kipattantam az ágyból, majd bementem gyorsan megnézni, hogy az egereim - akiket már 10 napja beoltottam- megbetegedtek-e már. A kis öcsiknek semmi bajuk nem volt az álmosságon kivül. Volt amelyiket nekem kellett felébreszteni "vizitre" délelőtt 11-kor! Van egy elméletem, mely szerint ezek egész éjjel buliznak, és nappal csak megjátszák, hogy kisérleti egerek. Magam előtt látom, amint az utolsó technikus leoltja a villanyt és kimegy, akkor a mouse-houseban leereszkedik egy diszkógömb , és már indul is a bugi. A sarokban megy a kocka, meg a póker, meg az ereszdelahajam, repülnek a csikkek. No mindegy, szóval álmosak voltak, de egészségesek, igy fogtam a motyómat és az épület előtt csikorogva fékezö Subaruba pattantam, hogy a többiekkel együtt egy kis kalóriát épitsek be az Applebee's-ben. Jó kis hely, igazi amerikai boxos, beülős, "csoki-shaket-iszom-mert-férfi-vagyok" hely. Ebéd után elmentünk a Green Lakes-hez kirándulni. A lenti fotókon látszik, hogy mennyire csúnya környék, például a vizen undoritó barna falevelek úszkáltak, pfejj.
Meglepő volt. Meglepő, hogy Amerika sokmindenről hires és hirhedt. Ha meg kellene neveznem mely ország vigyáz legjobban a környezetére, biztos nem USA lenne az első. De a második sem. Mégis jó volt látni, hogy tényleg vannak helyek, amit megpróbálnak (sikeresen) megőrizni olyannak amilyen. Persze úszni és wade-elni ( ami nem tudjuk pontosan mi, de valami térdig érő vizben való pancsizás lesz) tilos. Teljesen érthető.
Körbesétáltuk a tavat (eközben mondanom sem kell, volt olyan futó aki háromszor körözött le), és csak ámultunk eme gyöngyszemen. Mivel a csapatunk tagja Magyarország legjobb fotósa is, ezért várhatóan lesznek még jobb képek, mert az ő szeme, és gépe valószinüleg többet lát mint én 4 Mpixelben:D 100 %-ban fotosoppmentes képek. A séta közben azon a tuzséri hétvégén gondolkoztam amikor a Tiszában mindig azzal fociztunk, amit hozott a viz: pillepalack, gumicsizma, telekszomszéd... Vagy amikor Gáborral órákig értetlenül álltunk az Eszkálától nem mesze egy eldobott IFA olajszürő előtt, kérdezgetve, hogy "ezt akkor most igy hogy?" Mire ezeket végiggondoltam el is értünk a tó egy addig rejtett öbléhez, ahol mit ad isten már engedélyezve volt a fürcsipancsi. A vadregényes tájnak már nyoma sem volt, helyette megtervezett föveny, mosdók, büfé, Lifeguard-torony. Ennyit az érintetlenségről.
