Masodik felev

Ujra itt, ujra blog. A bezarasra tett kiserletek kudarcot vallottak, ezert tovabb zakatolunk.

Mar csak azert sem lenne ildomos, mert mar 8 orszagbol olvasnak, valamint ez a Magyarorszagterkep is szivmelengeto szamomra: (kulonosen azert , mert igy mar biztos, hogy nem anyam hozza egyedul a napi tobbszaz klikkelest)

Nagyon jo volt otthon. Sajnos nagyon keves idom volt, meg ugyanennyit siman maradtam volna, es a programokkal sem lett volna gond. A visszaut eleg erdekesen indult most is. Kezdodott a nigeriai diakkal, aki egy Delta gepen a leszallas elott kitalalta, hogy o teljesen mashova akar menni. Erre tovabb szigoritottak az igy is kinos ellenorzest a reptereken. Indulas elott par nappal egy New Jersey-i repteren egy csoka valahogy ellenorzes nelkul jutott be az Allamokba, ami ugye csak filmekben volt eddig lehetseges. Erre tovabbi szigoritasokat vezettek be. Nem tudtam mire keszuljek, mar vartam az Emlekmasban feltunt test-szkennert, es/vagy Miss Fanderfrugen biztonsagi tisztet, aki miutan felcuppantotta lila gumikesztyujet, csőbombat keres a rektumomban.

A szigoritas tenyleg kemeny volt, nem tudom hanyszor toltam le a gatyamat, de tobbszor, mint otthon:-D Legkozelebb seggpuceran megyek haza, egy atlatszo kezipogyasszal, es slussz. Harmadjara mar nem is zavart a vamosok furcsallo pillantasa, amikor kivettek a fuzer szaritott pirospaprikat, meg a 4 tucat bonbonmeggyet a zsakombol. (az ipari mennyisegu Turo rudirol nem is beszelve) Termeszetesen ezek szuvenirek voltak, csak hogy a kinti kollegak is tudjak mi a dorges itthon. (el nem tudtak kepzelni, hogy a konyakmeggy, mint ilyen, letezik) Miutan a budapesti tranzitban megettem eletem legdragabb pizzaszeletet, vasaroltam par magyar firkalapot es bögymagazint, majd probaltam a csekkololanyt rabirni, ugyan adja nekem a veszkijarat szeket (extra labter). Nem sikerult, de fent a gepen mar a sarmom is jobb, igy megkaptam, majd lehuppantam nyujtott labbal Gabor melle, aki Virginiaban el , es programozo. Ennyit tudtunk meg egymasrol, majd felszalltunk, mp3 be, duborgott az Aebsence es alvas. Neha felkeltem kajalni, de tobbnyire aludtam, meg az "Idoutazo feleseget" is ataludtam, de a repules vegen egy "How I met your mother"-t elkaptam. Leszalltunk, majd a pilota bemondta, hogy bar nagyon faszan hozta a kesest, most megis allunk itt egy kicsit, mert a kapunkban all egy masik gep. Ket oram volt az atszallasra, ebbol az egyik villamgyorsan elolvadt a gepen ulve. Amint kialudt a "kapcsold be az ovet" lampa, en mar ugrottam is ki, es szelsebesen rohantam a vamhoz. Persze Amerikaban egy vamor is eleg ahhoz, hogy 3oo embert leellenőrizzenek, szoval bealltam a sorba, elottem kb 5o ember akikre egyenkent 5-1o percet szant a vamos, kesobb lattam miert. Egy idos neni instrualta ott az embereket, szo nelkul felmutattam neki 6:3o kor indulo atszallojegyemet (5:45kor), aki kiemelt, es a frissen formalodott 6:3o-as sorba rakott. A vamoshoz kerultem kb 6:1okor. A J1 vizummal valo bejutas nem egyszeru, de mondtam Brandonnak, ha meg egy orvosi kerdest feltesz a reumas nagynenjevel kapcsolatban lekesem a a gepet, es akkor a vizummal is feleslegesen bajlodik. 2o perc maradt, ami hidd el nem sok. Meg fel kellett vennem a borondot, atvinnem a belfoldi kapuhoz, aztan ujabb ellenorzes (gatya le) es meg kell talani az atszallokaput. Mar-mar ismerve a terepet egy gepard furgesegevel ugraltam at a foldon hevereszo szerencseseket akiknek orakat kell varni az atszallasukra. Elertem a gepet, meg egy gyors telefon, majd mar rangattak is be a gepbe, hogy ejnyebejnye, indulni kellene mar. (Gabor remelem, te is elerted!) Persze a szokasos csucsforgalom a JFK-n, ezert orakig alltunk a kifuton felszallasra varva, ekkor mar tenyleg nem volt oszinte a mosolyom. Azert Syracuseban a pilota terdig ero hoban is profin tette le a seggunket, es ennyi. sitty sutty elszall 16 ora utazassal:-D. A tranzitban mar oszinten orultem a syracuse-i lanyoknak, akik -3 fokban sem restek forronaciban grasszalni. A csomagok is elokerultek nagy nehezen, es Gabiek ertem jottek, egyem a szivuket, meg vacsorat is hoztak, ettol lett kerek az este. Otthon kicsomagotlam a borondot, ami valahol allhatott a hoesesben egy-ket oracskat, mert a ruhaim es a januari Kiss Annamaria (aki nem tudom ki a tokom) mellei is szetaztak. Mindegy, alvas, mert masnap indul a masodik kor...

-

-

Ha nem találkoznánk...

...akkor Békés, Boldog Karácsonyt, és még boldogabb Új Évet kivánok innen Amerikából Magyarországra ezekkel az ír gidákkal, akik egy ukrán népdalt énekelnek:

-
-
(Clinton Square, Syracuse)

Mai banda - Five Finger Death Punch

Fotós Gábor barátom hivta fel erre az együttesre a figyelmemet, vagyis kérdezte, hogy nem ismerem-e őket, mert elég sokszor megy a "nájntifájvex"-en, és bejön. (nem a rádió, a zene:-D) amolyan amerikai dallamos, bólogatós. Rá is kerestünk a weboldalon az aznapi számlistán és meg is találtuk ezt a számot: Hogy mi a különleges benne, azon kivül, hogy mindig önkéntelenül kiráz a hideg 1:52-nél?
-

-

A háttérben ugráló raszta hajú gitáros srác, becsületes nevén Báthory Zoltán, aki 2005-ben gondolt egyet, összeszedett pár tehetséges zenészt pl a W.A.S.P.-ból (másik kedvencünk, ugye Marci), Anubis Risingból, akikkel 2007-ben be is robbantak a "The way of the Fist" albummal a Billboard lista elejére. A 5FDP két év alatt Amerika egyik legnépszerübb zenekarává nőtte ki magát. Most jött ki szeptemberben a második album " War is the answer", ami szintén hasonló sikereket ért el. Valahogy igy kell ezt csinálni. Gratula Zoli! (ha esetleg Matt kilépne, én itt vagyok!, van szakállam, meg egy 5 húros Fenderem, hahahaha)

( a kép a zenekar honlapjáról származik:
www.fivefingerdeathpunch.com)

Interjú az első kávézóasztalból készitett gitárról:

In vivo..

imaging. Ez most a varázsszó mindenre. Rengeteg mindenről tudnék és akarnék irni, de eszméletlen pörgés van, és nagyon kevés idő.
(És persze közben üdvözlöm lelkes határon túli magyar olvasóimat is!)
Miközben a második aim-et gyürjük a humán studyban (ez szép mondat volt, Ádám, gratulálok), mellette mennek az egérkisérletek, valamint nemsokára megjön az in vivo image station-ünk, amit tegnap próbáltam bemutatni egy szolid előadásban. Ha a konfokálisnál azt hittem egy sci-fiben vagyok, akkor ez itt megfelel egy másik dimenziónak. A készülékben van egy 20x20 as vizsgálókamra, amibe akár 4 egér is belefér békésen szundikálva (1.kép), van benne fluoreszcencia , UV, lumineszcencia, radioizotópos detektor, röntgen, napfénytető, bőrülés, klima. A legdurvább, amikor a külső szőrre rárakod a röntgen és a két fluoreszcencia képet, igy kapva a 4-layer composite képet (2 kép).

Ricardoval ma azt próbáltuk megfejteni, hogy csúcs Porshcét, vagy egy alap Lambót kellett volna-e venni az árából:-D De mit nekünk sebesség, mit nekünk csillogás, hiszen januárban jön a csóka és egy itteni postdoc havi fizetéséért installálja a készüléket. Na ez sem lehet egy rossz meló.
Szóval rengeteg mindenről tudnék irni, például a Beaver tóról ami ősszel nagyon szép, és az ösvény olyan táblával kezdődik, hogy egyből egy zs kategóriás horrorfilmben érzed magad:

Belvárosi klubokról, ahol ahhoz hogy bejuss, egy szép listának kell hogy megfeleljen az öltözéked (monduk nem nehéz, mert általában van ujja az ingemnek, és nem hordok túlméretezett medálokat) nem is beszélve a három fényképes igazolványról:

Vagy az elmaradt beszámoló az igazi amerikai Halloween buliról, ahol sikerült megszereznem a leggázabb álarcot, igy igazi magyar alkoholistának öltözhettem be. (profi volt, a sapka hozzá volt varrva)
A pénteki sörözésekről, ahol miután kikérted az innivalódat a csapos feldob egy negyeddollárost, megkérdezi, hogy "heads or tails", és ha eltalálod a vendége voltál.
Vagy hogy milyen gyanús külsejü "TELISALAMI"-t lehet beszerezni "Samir's Imported Foods" boltjában:-D

De mindezt úgy gondolom sokkal viccesebb lesz élőben elmesélni, hiszen nemsokára:

-

-

Doktor úr, mit csináljak?

"H, 1N1 almát!"

Ez a vicc annyira rossz, hogy már nem is jó :-D

Pár héttel ezelőtt kaptam egy intézeti e-mailt, hogy alattunk a kórházban feltünt az első hivatalosan regisztrált H1N1 páciens. Ezért a kórház, az összes alkalmazott számára kötelezővé teszi az oltást, plusz karantén a gyanús betegeknek, plusz kéz-sanyizálókat (hand sanitizer) szerelnek fel mindenütt, plusz tegyük a szánk elé a kezünket (állandóan?), valamint aki tüsszenteni akar, az jobban teszi, ha befelé csinálja.

Ámérika bázze, szabadság van, egyenjogúság van, édzs van, en van.

Sokat tanakodtunk, hogy mi legyen ezzel az oltással. Személy szerint én nem vagyok hive ezeknek, nem is sokszor kaptam oltást, mégis milyen szép nagy ember lett belőlem. Tudom, vannak szájról szájra járó történetek a mellékhatásokról, de ezek nagy része alaptalan. Aztán mivel számot vetettem, hogy napi 50-60 ml vért veszünk le, és dolgozunk fel különböző betegektől, ezért a "direct patient contact" az én esetemben eléggé felszorzódik. Plusz nemsokára hazamegyek, és nem szivesen vinnék magamban semmi kellemetlen szuvenirt.

Ezért elbaktattunk a Jacobson Hall-ba, hogy ledöfjenek, keményen és durván. Mégsem igy történt.

Az oltásokat 16:00-ig osztogatták, ezért taktikusan 16:05-re érkeztünk. Még a kezünkbe nyomták a form-ot, hogy töltsük ki -de gyorsan! - , és várjunk itt amig keritenek valakit, aki beolt. Mert ugye délután 4-kor fecskendő elenged, kabát felvesz, és csá.

Gyorsan kitöltöttem, beixeltem mindent, még a "nem vagyok terhes"-t is, nehogy ezzel menjen az idő. Majd megjött Uhura hadnagy, és kacéran közölte kövessem a hármas vizsgálóba. És én követtem, közben már dobáltam is le magamról a felesleges göncöket, dzsekit, inget, majd behúzott hassal, megfeszitett tricepszekkel felkináltam magam, bizva abban, hogy hamar túlesünk rajta, még mielőtt megfulladok az oxigénhiánytól. Nagy fekete szemeivel rámnézett, és mondta: "ez szükségtelen".

Mivel messzeföldön hires vagyok gyors helyzetfelismerő képességemről, és felkészültségem most már az orvostudomány majd minden szegletében több, mint kielégitő, profeszionálisan visszakrédeztem:

"öööö......mi?"

"Nem szükséges a ruhát levenni, ez egy I. N. vakcina lesz"

Háhá, rajtam nem fogsz ki. Én, aki egereket oltok minden nap i.v. (intravénásan), i.p. (intraperitoneálisan), és sub-q (bőr alá), nekem te nem tudsz újat mondani. Ezért megőrizve a hideg vérprofizmust, lezseren visszakérdeztem:

"most komolyan.......mi?"

"Intra nazális (NAZÁLIS, bázze!) vakcina lesz, kérem lélegezzen mélyeket". Megsemmisülve ültem a széken garfield-os atlétámban, végignézve, amig ez a fekete tündér 2x100 mikroliter vakcinát fecskendez orrlyukaimba. Ezzel meg is volnánk, az ID kártyámra kaptam egy lila matricát (ezzel jelezve a beoltást) és "we are all set!"

Igy ma azt is megtudtam, hogy én tudom legkönyebben kellemetlen helyzetbe hozni magam :-D

Metallica

Kábe egy hónappal ezelőtt a fejemet csapkodtam, hogy lemaradtam egy Down koncertről Rochesterben, igy gyorsan csekkoltam, hogy ha már Syracuseban nem él a rákendról, akkor hol máshol. Akkor bukkantam a Metallica honlapján a két novemberi koncertdátumra Buffalo-ban , illetve Albanyban (igen Syracuse a kettő között van, tehát rajtunk csak átutaznak a srácok) Hosszas tanakodás után a buffalo-i koncert mellett döntöttünk. Megbeszéltük, hogy én szervezem az autót, és hogy meglegyen a kezdőrugás az útra, megpróbálok kibérelni valamit, ami odab@asz. Egy pick-up truck-kal szemeztem, de mivel csak 2 személyes volt, mi pedig hárman voltunk, nem lett volna ildomos valakit a platóra küldeni az autópályán 3 órára, két okból:
1, november van
2,nem egy kilencvenes évekbeli tinivigjátékban szereplő kalifornai tinédzserek vagyunk akik a tengerparta mennek strandröpizni.

"Akkor elvinném a feketét" felkiáltással aláirtam a kölcsönzőnél a papirokat és pár perccel később már reptettem is a West Genesee-n, hogy felvegyem a többieket ezzel a döggel:

Egy veszett erős, szép nagy, 3,5 literes Chevy Impala. Egy jellemzó részlet: bedobtam a fényképezőt hátra, ami a csomagtartó végébe csúszott, úgy tudtam csak elérni (én!), hogy egyik lábam sem volt a földön :D Felvettem a többieket, majd V6 vugyvugy-al felkanyarodtam a 81-esre. GPS-t vittünk, és nagy hasznát vettük, mert bár autópálya köti össze a két várost, az autópályák kereszteződésénél kialakult spagettikben ember legyen a talpán, aki kiigazodik.

Rochester után jött az első pihenő, és mivel meg is éheztünk, bágyadtan beálltunk a szénnémosott-metallicapólós sorba. Az egész parkoló a koncertre tartott, minden asztalnál hosszú hajú rockerek nyomták a kergeburgert. Egy gyors vacsora után, visszakanyarodtunk, hogy nehogy egy percet is késsünk az eseményről. Mivel a 95.7 rádióadót elhagytuk, igy Backstreet boys-ra kellett Metallica koncertre mennünk, mert annyi időnk (meg eszünk) nem volt, hogy kiirjunk egy cd-t. A csápolás igy sem maradt el :D
7 előtt nem sokkal be is futottunk Buffaloba, ami igy sötétben sokkal nagyobbnak tünt mint Syracuse :D A HSBC Arenat is hamar megtaláltuk, és a körülötte lévő hangulat azonnal ismerős volt. Tömött kocsmában headbangelés, limuzinok, a parkolóban kisebb-nagyobb csoportok készülődtek a megmérettetésre, ki teherautóplatón táncolva, ki szimplán V8 túráztatással. A bejáratnál hamarosan szembesültünk a sorral, ami ránk vár, és már temettük is az előzenekarokat. Azonban megdöbbenésünkre a sor egy gyalogos ember tempójával haladt, igy hihetetlenül gyorsan bejutottunk, le a kalappal a szervezők elött. Bár én még szivesen hallgattam volna egy kicsit a sor mellett álló, megafonnal kezében hadonászó öltönyös balfaszt, aki meg akart győzni, hogy ha bemegyünk, akkor a sátánt imádjuk.

A közel 20000 főt befogadó aréna megdöbbentő méretekkel rendelkezett, percekig csak álltunk, és csodáltuk :-D Még nem mentünk be, kint a folyosón iszogattunk, és figyeltük mégis milyen az átlag amerikai Metallica rajongó. Nos az átlag rajongó 50 éves. Ez azt jelenti, hogy 0-tól 100 éves korig (igen, volt kismama is) apukák kisfiukkal egyen-metallica pólóban, komplett családok nagymamával bezáróan minden korosztály ott volt. Beszélgettünk, hogy vajon mi is el fogjuk-e vinni a srácainkat az akkor már lehet hogy nekünk csak statikus zörejnek hallatszódó koncertre. De mivel drága jó apám elvitt tizenévesen Deep Purple-re, igy ez valószinőleg egy örök körforgás :D

Két felejthető előzenekar volt, egy glam-es szükgatyás kalapos nyálparádés, és egy sikitós-hörgős kibelezős. Ezalatt én megpróbáltam a helyünkön ülő, közel másfél kilónyi arc-piercinget viselő hölgyeményt rábirni, ugyan, üljön át. Miután nagy nehezen megpróbálta elmondani, hogy az ő helyén is ülnek ( igen, a nyelvében volt még egy fél kiló), de azok is azért ott, mert az ő székükön is más ül. Az egész kezdett valami óvodai székfoglalóra hasonlitani ,mig egy rendező oda nem jött és a rossz helyen ülő elkeveredett nyugdijas-csoportot (komolyan, nem vicc!) átkisérte a szomszéd szektorba, ahová a jegyük szólt.
Jött a behangolás, és hasonlóan jártunk mint 2007-es TOOL koncerten a Szigeten. Lementek az előzenekarok (bevallom a nevükre sem emlékszem) akiknek egész jó hangzásuk volt, és elég hangos is volt, de amikor az egyik road felment és berúgta Lars dupla lábdobját, abban a pillanatban állt meg a szivünk, és a dobhártyánk vette át a funkcióját. A basszusgitárnál leesett a szőr a kezemről, és igy vesztettük el további testrészeinket és váltunk kifacsart citrommá, pedig még el sem kezdődött. A szinpad 360 fokos volt, középen forgó konzolon állt a dob, a szinpad felett pedig a lemezboritót idéző 8 koporsó lebegett.
A büféknél korábban ezt a felirtatot láttuk : " A Metallica kérésére a sör árusitást 8:50kor felfüggesztjük". Ebből megfejtettük, hogy 9kor várható a kezdés, és igy is lett, 9 után nem sokkal a hires S&M intro után megérkezett a szivdobbanás, amely nyitja az Death Magnetic albumot. Vaksötétben ment le az elsö szám a "That was just your life" amit lézershow-val füszereztek, amitől inkább éreztem magam egy apagyi diszkóban, mint Metallica koncerten, leszámitva, hogy ott valószinőleg nem kereseném leszakadt, és elgurult fejem a sorok között. A második számnál már rendben voltak a dolgok. Energikus, pörgös volt az egész koncert, minden szám 1.2 szeres sebességgel ment, nem vicceltek a fiúk, megvolt a póver. Kellemes meglepetésként végigkisértük a Metallica diszkográfiát, lejjebb talán ott lesz a setlist. Hetfield hozta a hergelős hangulatot, Hammett nagyon jól kente a szólókat, Trujillo hozta a már-már jeligévé vált kosaras, térdzoknis lépegetést, Ulrich pedig legalább háromszor sértődőtt meg a közönségre:-D, tehát mindenki tette a dolgát.

Szemezzünk most a mai napon feltöltött videókból, azoktól a szerencsésektől, akiktől a bejáratnál nem vették el a kütyüket.
Volt "One" iszonyú pirotechnikával, lángfestéssel:
.
.
"Master of puppets" lézerrel, amit mellesleg mindenki kivétel nélkül üvöltött (amely velem egyidős....lenne, ha 23 éves lennék :-DDD)



"Nothing else matters", és persze az örök "Enter Sandman"




Lent a szoritóban, ahová persze leghamarabb fogytak el a jegyek meglepő rend uralkodott. Később láttuk miért. Amint kialakult egy pogó, öltönyös emberek jöttek be zseblámpákkal, és a rendbontókat(?) kitessékelték. Igy az első sorok csak szolid villázásban bontakoztak ki. Amit azért nem értek, mert ébredtem én már TCS koncert után talpnyommal a hátamon, mégse szóllt ránk senki :-D
Voltak meglepő dalok, mint a No remorse, Creeping death, Damage Inc, stb. Egy perc megállás sem volt, már mi sem birtuk, nem tudom, ők hogy birták. A visszataps után jött még egy két klasszikus, majd Hetfield megkérte a szervezőket, kapcsolják fel a lámpákat, hadd lássa Buffalot, és hogy kiszúrja ki az aki nem énekli az utolsó számot, ami nagyon egyszerü lesz, mert három rövid szó kell: "Seek and destroy" Már állva tapsolta őket mindenki, amikor elkezdődött a búcsúdal és fekete strandlabdák szállingóztak le a tetőről, hogy őrületes foci vegye kezdetét a zenekar és a közönség között.



Ennyi volt, szinte észrevehetetlenül eltelt a bő két és fél óra. Még végignéztük, amint beszórnak néhány kiló pengetőt, és dobverőt, majd fájó szivvel búcsút intettünk a zenekarnak. Hazafelé megint kiálltunk egy pihenőnél, hogy beállhassunk pipilni a szénnémosott-metallicapólós sorba :-D
Hajnal háromkor parkoltam le, és édes emlékekkel zuhantam az ágyba.

A videók nem tudom meddig lesznek elérhetők, de nézzétek, hallgassátok, és kommenteljetek
rákendról!

Setlist

1. That Was Just Your Life
2. The End Of The Line
3. Creeping Death
4. No Remorse
5. One
6. Broken, Beat And Scarred
7. Cyanide
8. Sad But True
9. Turn The Page
10. All Nightmare Long
11. The Day That Never Comes
12. Master Of Puppets
13. Damage Inc.
14. Nothing Else Matters
15. Enter Sandman

16. Blitzkrieg
17. Phantom Lord
18. Seek & Destroy

Little Italy

Zombie walk

"Persze, a hülyeség, arra van eszetek!"

Pár hete már reklámozza a kedvenc rádióadóm a 95X (hallgasd te is!) ezt a rendezvényt. A lényeg, hogy zombinak öltözve kell végigmasirozni a városon, és ha minden igaz ez világrekordkisérletnek indult, ami valószinu nem lett az. Mennyire unatkozhatott az, aki ezt kitalálta. Persze mivel a hülyeségért mi sem megyünk a szomszédba, nem is volt kérdés, hogy ott a helyünk. Előtte való nap egereztem, lép- májkivétel, perfúzió (most már sajátkezüleg) szóval az alaphangulat megvolt. Vettem müvért (pedig az igazival se lett volna gond. elhiheted), hátha jól jön még alapon. Gondoltam nem mázolom magam össze otthon, mert ilyenkor szokott az lenni, hogy felöltözöl, aztán amikor megérkezel, akkor derül ki, hogy senki nem öltözött fel a farsangi bulira rajtad kivül. Arról nem is beszélve, hogy vettem már cigit éjjelnappaliban Superman jelmezben. Persze akkor volt velem egy bohóc is, igy nem volt olyan feltünő:-D
Szóval müvér a zsebben, kulcs a zárban, indulás. A Clinton Square-en bevártam a többieket, mivel én lakom legközelebb az Armory Square-hez, ahová meg lett hirdetve a buli. Az első utcában nem találtunk senkit. Már-már megörültünk, amikor két csoszogó alak jött szembe, de közelebb érve derült csak ki, hogy egyszerü nyugdijasok.
Viszont nem kellett sokat várnunk, amig a következö sarkon szembejött egy menyasszony, akinek félig le volt tépve az arca. Követte egy csurom véres nővér és egy doktor. Eszméletlen jelmezek jelentek meg. A buli ugy volt meghirdetve, hogy bizonyos időpontok voltak megadva, bizonyos kocsmákkal, hogy ott a magányos zombik találkozhassanak. A csapat amint megérkezett egy kocsmához roppant zombis módon elkezdték verni az ablakokat. Tisztára mint egy filmforgatás. Volt aki agyat rágcsált, volt aki levágott kezet. Mivel mi is megéheztünk betértünk egy kis pizzériába, hogy együnk egy Calzone-t (ejtsd: "kalzon"...aha, a Porsche meg "pors" hihetetlen!!).

Teljesen megszokott volt ma, hogy a szomszéd asztaloknál véresszájú bohócok, hátbaszúrt élőhalottak, kútból-kimászott-vizeshajú kislányok nyammogtak a pizzájukon. Egy hapsiról, aki az asztalra rádölve aludt nem tudtuk eldönteni, hogy ő most halottat látszik, vagy csak szimplán"elhajlott", de jól kente az öreg:D Egy nő, aki éppen a pizzáját hozta ki megcsúszott a lépcsőn, és frankón lefejelte a székét. Miután mindenki odapattant hozzá, a legnagyobb probléma az volt, hogy megkülönböztessék a mü-vért az igazitól. Szerencsére komolyabb baja nem lett.
Ihletet kapva én is kipattantam a mosdóba, hogy arcomra mintegy kettő kötőjel három deci mü-vért applikáljak. Mivel öltöztem már összevert fejü bőrdzsekis BKV-ellenőrnek, egy filmes-farsangon, igy mondhatni gyakorlott mozdulatokkal tettem fel a make-up-ot. Egy nő közben rámnyitott, majd miután ránéztem, felajánlotta, hogy hiv mentőt. Igy indultunk neki ujult erővel az éjszakába. Miután kiléptem az ajtón V-alakban nyilt szét előttem egy társaság. Talán túl jól sikerült a maszk:D Az est további részét halálhörgések közepette töltöttük el, egy két Margarita társaságában. A nagy össznépi vonulás valahogy elmaradt, a zombitársadalom különböző kocsmákban darabolódott fel. Persze rengeteg szervezés volt benne, egy fodrászatban például hivatásos tetoválómüvészek álltak sorban, hogy az utca emberét 20 perc alatt tényleg zombivá maszkirozzák (nem tetoválófestékkel!). A világrekord igy elmaradt, de azért nem felejtjük el ezt az estét sem. Videók alant:

Green Lakes

Az előző hétvége három napos volt, abból kifolyólag, hogy hetfőn 517 éve egy csóka azt hitte Indiába ért, igy az itt élőket "Native Americans" helyett indiánoknak nevezte el. Megesik az ilyen. Hogyan is kell ünnepelni amerikai módra egy ilyen eseményt? "Columbus Day Sale!" Vásárolj, vásárolj!!!

Mivel Obama béke-Nobeldijat kapott, ez többek szerint azt jelenti, hogy kemény telek jönnek (természetesen teljesen tudományos alapokon). Nekem pedig téli cuccokra volt szükségem, igy fel is kerekedtünk, hogy a Waterloo Outletben töltsem fel téli ruhatáramat. Nem hittem, hogy lesz olyan nap az életemben amit teljes egészében vásárlással töltök, de ez olyanra sikeredett. Egyuttal meg is értettem a plázacicákat, ebben tényleg el lehet fáradni.

Az idő is megjavult, igy meg is beszéltük, hogy a vasárnapi program egy kis kirándulás lesz a közeli Green Lakes-hez. Másnap tehát fitten kipattantam az ágyból, majd bementem gyorsan megnézni, hogy az egereim - akiket már 10 napja beoltottam- megbetegedtek-e már. A kis öcsiknek semmi bajuk nem volt az álmosságon kivül. Volt amelyiket nekem kellett felébreszteni "vizitre" délelőtt 11-kor! Van egy elméletem, mely szerint ezek egész éjjel buliznak, és nappal csak megjátszák, hogy kisérleti egerek. Magam előtt látom, amint az utolsó technikus leoltja a villanyt és kimegy, akkor a mouse-houseban leereszkedik egy diszkógömb , és már indul is a bugi. A sarokban megy a kocka, meg a póker, meg az ereszdelahajam, repülnek a csikkek. No mindegy, szóval álmosak voltak, de egészségesek, igy fogtam a motyómat és az épület előtt csikorogva fékezö Subaruba pattantam, hogy a többiekkel együtt egy kis kalóriát épitsek be az Applebee's-ben. Jó kis hely, igazi amerikai boxos, beülős, "csoki-shaket-iszom-mert-férfi-vagyok" hely. Ebéd után elmentünk a Green Lakes-hez kirándulni. A lenti fotókon látszik, hogy mennyire csúnya környék, például a vizen undoritó barna falevelek úszkáltak, pfejj.

Meglepő volt. Meglepő, hogy Amerika sokmindenről hires és hirhedt. Ha meg kellene neveznem mely ország vigyáz legjobban a környezetére, biztos nem USA lenne az első. De a második sem. Mégis jó volt látni, hogy tényleg vannak helyek, amit megpróbálnak (sikeresen) megőrizni olyannak amilyen. Persze úszni és wade-elni ( ami nem tudjuk pontosan mi, de valami térdig érő vizben való pancsizás lesz) tilos. Teljesen érthető.

Körbesétáltuk a tavat (eközben mondanom sem kell, volt olyan futó aki háromszor körözött le), és csak ámultunk eme gyöngyszemen. Mivel a csapatunk tagja Magyarország legjobb fotósa is, ezért várhatóan lesznek még jobb képek, mert az ő szeme, és gépe valószinüleg többet lát mint én 4 Mpixelben:D 100 %-ban fotosoppmentes képek. A séta közben azon a tuzséri hétvégén gondolkoztam amikor a Tiszában mindig azzal fociztunk, amit hozott a viz: pillepalack, gumicsizma, telekszomszéd... Vagy amikor Gáborral órákig értetlenül álltunk az Eszkálától nem mesze egy eldobott IFA olajszürő előtt, kérdezgetve, hogy "ezt akkor most igy hogy?" Mire ezeket végiggondoltam el is értünk a tó egy addig rejtett öbléhez, ahol mit ad isten már engedélyezve volt a fürcsipancsi. A vadregényes tájnak már nyoma sem volt, helyette megtervezett föveny, mosdók, büfé, Lifeguard-torony. Ennyit az érintetlenségről.

Menjen el....

...egy uj poszt, ahogy Balazsom mondana. Elmentem a Dinosaur-ba a kethetente megrendezendo Open Jam-re (Gabi szerint "nyitott lekvar"), ami azt jelenti, amit jelent. Felall egy komplett zenekar, majd kiraknak a pultra egy fuzetet, es ott lehet jelentkezni, nevvel , hangszerrel. Majd egy-ket bemelegito dal utan hivjak az elso nevet, aki hangszerrel felmegy, majd talalomra valaszt egy dalt, vagy kiotletel valamit fent a szinpadon. Az alapzenekar hihetetlenul profi, oreg jomunkasemberek, akiknek kezukben van minden dallam, amit valaha irtak, de a multkori jelentkezok nemelyiken latszott, hogy a haloszoba kepzeletbeli szinpadarol jott ide. (Igen, tudom en is felleptem mar a sajat haloszobamban es meg is dobaltak popcornnal, de ez most nem tartozik szorosan ide). Igy hipp hopp megerlelodott a gondolat, hogy amint megjon az immaron 5 huros mexikoi Fender, megmutatom ezeknek a helyi wannabe-knek, hol lakik az uristen. ("Mikor Clinton beul a Lincolnba"?)

Kozben lement meg par nyarzaro fesztival, peldaul az Oktoberfest, a Lengyel, az Olasz es az Ir.

A nyarzaro fesztivalok tenyleg nyarzarok voltak, mar azt hittem, hogy vegig egesz evben fesztival lesz, mig be nem intett az osz. Egy hete folyamatosan esik (leszamitva azt a gyonyoru, feledhetetlen 20 percet vasarnap delutan, amig elallt) igy marad a munka.

A konfokalis mikroszkop hol jo , hol nem jo, amit csak tetez az, hogy Vladimir felel erte, aki, mint az Armageddon ota tudjuk, valoszinuleg szinten kalapaccsal javitja. A problemat neheziti, hogy a lenyeg az lenne, hogy a sejteket elve egy felulethez kotjuk, megfestjuk ezzel-azzal, majd legmentesen lezarjuk, de lehetoleg ugy, hogy a meresig eletben is maradjanak. Persze ne legyenek se sokan, se kevesen. Igen, ezt koran sem olyan egyszeru osszehozni, de azert nem lehetetlen. Mellette ismerkedek az adoptiv transzferrel (roviden: az egyik eger sejtjeit a masikba oltjuk). Holnap ha minden igaz be is oltok 10 darabot, miutan leborotvaltam oket egy hajvago geppel. Erdekes ez az eger-melo, sokkal tobb mindent lat az ember, mint amit kellene.

Van egy eljaras, a perfuzio, ami a kovetkezo lepesekbol all (alacsony ingerkuszobbel rendelkezo olvasoim (mind a 15 -de naponta!)most nyugodtan ugorjanak a kovetkezo bekezdesig. Szoval nembutal indukalt komaba helyezed az egeret, majd miutan felvagtad faroktol orrig, szetrepeszted a bordakat egy koromvagocsipesszel (:-D), majd a dobogo szivbe (:-() izles szerint 20-50 ml formalint fecskendezel, amit a sziv azonnal vegigszallit az egeren, mintegy elve-fixalva. Ennek hatasara az osszes szerv pillanatok alatt elfeheredik, megno, es az eger kifeszul mint egy papirsarkany. Ezutan kimetszed a gerinccsatornat es a farkanal fogva formalinba teszed. No a tortenethez hozzatartozik, hogy amikor eloszor mutattak meg nekem, nem sikerult a mutatvany, es en csak ennyit lattam: Brian a szivbe injektalt, ami felrobbant. ezutan (mivel igy nem volt keringes, szoritott az ido, es a gerinccsatornaba kell juttatni a formalin) verszemet kapva elkezdte levagdosni az eger felesleges reszeit, igy repultek az orrok, fulek, labak, szemek. Miutan vegzett, a kezeben tartott egy szoros farkat, amirol logott egy gerinccsatorna, annak a vegen, egy csupasz koponya. No itt ereztem , hogy talan ra kellene gyujtani, de aztan felvilagositottak, hogy ezt nem igy kell vegigcsinalni az osszes egeren :-D

No, hagyjuk is a darabolos dolgokat. Voltunk biztonsagtechnikai treningen, mivel az itteni jogositvany feltetele, hogy egy 5 oras kurzuson atessunk. Sok ertelme nem volt, csak hogy megtudjuk , hogy hanyan halnak meg miben, es hogy milyen biztonsagtechnikai ujdonsagok vannak az autokban, es hasonlok. Mondjuk egy ket erdekes dolgot hallottunk, pl az itt mar hasznalt "zoldhullam". Azt jelenti, hogy a tuzoltoautok fel vannak szerelve egy jeladoval, es varos foutjain az osszes lampa rendelkezik egy vevovel. Ha a tuzolto kozeledik, akor a lampa abban az iranyban automatikusan zoldre valt, mig a tobbinek pirosat ad. Termeszetesen az elso kerdesunk az volt, hogy mi a frekvencia, hogy a garazsnyitot az autoban rogton at tudjuk hangolni.

Csak mi nevettunk.

Akkor viszont mar nem, amikor megtudtuk, hogy az autosiskolanaktenyleg nincs autoja(?), tehat vinni kell egy autot a vizsgahoz, ez azt jelenti, hogy nekem motort is. Sok sikert!